Transzgeneráció - 2021 szeniorkonferencia

Lee Ju An

Tanulmányok:

BME GTK Nemzetközi Gazdálkodás Bsc

 - BME Menedzsment Szakkollégium vezetőségi tag

BCE GTK Vezetés és szervezés Msc

 - BCE HÖK HR divízió tag

Jelenleg:

Samsung SDI Magyarország, HR Referens (Controlling & Recruitment)

Magyarország és Dél-Korea hivatalos első számú koreai-magyar tolmácsa

Hogyan mutatkoznál be: honnan jössz? Mit tanultál az egyetemen?

Kodácsy Tamás (1975), református lelkész és programozó matematikus vagyok. Mind a teológiát, mind az informatikát a mai napig művelem. Gyermekkoromtól kezdve keresztyén közösséghez tartozok, a kecskeméti református gyülekezetben nőttem fel, itt tértem meg. Édesapám gépészmérnök, nagyapám református lelkész volt, és mindkét terület korán megragadott. 16 éves koromban kaptam elhívást a teológiára a gimnáziumi évek alatt. Addig csak a reál tantárgyak érdekeltek, versenyeken jó eredményeket értem el, de onnantól kezdve ez átalakult, és a humán tantárgyakba is belevetettem magam. Ez a kettősség azóta végigkíséri életem, és mostanra megszoktam azt a kérdést, hogy teológus vagy informatikus vagyok-e. A vallás és természettudomány kapcsolata különösen érdekel, amely egyrészt éles etikai és hitbeli kérdésekben, másrészt a teremtésvédelemben csúcsosodik ki. A teológia és a matematika közös abban, hogy mindkettő képes könnyedén elrugaszkodni a valóságtól, pedig egy világban élünk, amelyet Isten teremtett, és amelybe emberként el is jött.

Mondanál pár szót a gyülekezeti és a tudományos szolgálatodról?

A teológiai és informatikai tanulmányaim elvégzése után a Debrecen-Nagyerdői gyülekezetben voltam segédlelkész, tanítottam a DRHE (2000-2004), majd a KRE egyetemi lelkészként szolgáltam tíz évig (2004–2014). Rendszeres teológusként doktori dolgozatomat (DRHE, 2006) a kozmológiai antropikus elvek teológiai vizsgálatából, habilitációs dolgozatomat (EHE, 2014) az Ige és igehirdetés kapcsolatából írtam. Jelenleg a KRE Egyház és Társadalom Kutatóintézet Teremtésvédelmi Műhelyét vezetem tudományos főmunkatársként. A gyülekezeti hátteret és szolgálatot mindig elengedhetetlennek tartottam a teológia műveléséhez és tanításához, több mint 20 éve vagyok lelkészi szolgálatban, 2014 és 2020 között a Dunakeszi Református Egyházközség beosztott lelkésze voltam. 2020 őszén megüresedett a parókus lelkészi állás a gyülekezetben, és akkor mind belső, mind külső elhívást éreztem erre a szolgálatra. A presbitérium ősszel ugyan meghívott lelkésznek, de a pandémia miatt még az egyházközségi választásra nemrégiben kerülhetett csak sor, így az életemben mostantól a gyülekezeti lelkészség kerül prioritásba.

Hogyan kapcsolódsz – családoddal együtt – a konferencia témájához (Transz-Generáció)?

Evangélikus feleségem, Eszter az EHE Valláspedagógia Tanszékén tanszékvezető egyetemi docens. Három gyermekünk van. Mind apai, mind anyai ágon sok történetet tudok őseimről a 13. századig visszavezetve. Ezek között vannak örömteliek és szomorúak, dicsőségesek és dicstelenek egyaránt. Úgy tűnik számomra, hogy a végén azok nem buktak el sorsszerűen, akik örökségük tudatában, de önmagukban Isten és emberek előtt állva is képesek voltak változni.

Szeminárium:

Elég jó szülő?

dr. Balogh Judittal

Ki a jó szülő? Nekünk olyan volt/van?

Hogy láttuk gyerekként és hogy látjuk ma? Mi milyen szülők szeretnénk lenni/vagyunk? Elég jók-e vajon? Ki az elég jó? Mi az elég? A tavaszi online szenior konfin sokan próbáltuk egyrészt a szülősebeinket meglátni, másrészt megfogalmazni, hogy mitől jó szülő valaki.

Most picit tovább is mennénk.

Anselm Grün bencés szerzetes, mentálhigénés szakember azt mondja, hogy a lelki erőforrásaink sokszor éppen a gyermekkori örömeinkből építhetők föl. Tehát amíg részben ránézünk magunkra, sebeinkre, arra, hogy vajon miért aggaszt minket, hogy elég jók vagyunk-e gyermeknek, szülőnek, addig megpróbálunk erőt is meríteni abból, amit Isten erőforrásként elhelyezett bennünk.

Legalábbis teszünk pár lépést abba az irányba, hogy képesekké váljunk használni az erőforrásainkat, hogy éppen elég jókká válhassunk.

A szeminárium interaktív, játszanánk, ismerkednénk, megpróbálunk segíteni magunknak és egymásnak a megnyílásban, együtt gondolkodásban. Jöhet az, aki vív a szülőktől kapott örökségével, aki nem vív, de úgy érzi, hogy kellene vívnia, aki háborog, aki megbékélt, aki fél, hogy szülő lesz, aki reméli, hogy szülő lesz, aki aggódik, hogy elég jó szülő lesz-e, és aki hálás és elég jó szülőnek látja magát.

Szeminárium:

Kon-teológia – az összeesküvés-elméletek anatómiája

dr. Bejó Lászlóval

Az összeesküvés-elméletek az elmúlt évek során néhány megrögzött holdkóros fixa-ideáiból jelentős tömegek meggyőződésévé léptek elő. Sokan tehetetlenül figyeljük, ahogy kedves barátaink, rokonaink, horribile dictu, családtagjaink először fokozatosan, majd egyre gyorsabban veszítik el a kapcsolatot a valósággal, és egyre extrémebb elméletek foglyaivá válnak, míg egy idő után már szinte lehetetlen utat találni hozzájuk.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Bővebben:

Mi? Miért? Hogyan?

Mi is pontosan az a konteó? Minden konteó badarság? Honnan lehet felismerni a konteókat, és milyen veszélyeik vannak ezeknek?

Miért hisznek manapság olyan sokan a konteókban? Hogy jutnak el sokszor nagyon intelligens emberek egy mélyen irracionális meggyőződésig? És miért olyan nehéz velük beszélgetni, érvelni, utat találni hozzájuk?

Hogyan álljunk hozzá a konteó-hívőkhöz? Hogyan lehet hatékonyan érvelni, mit érdemes, és mit nem érdemes mondani nekik? Van remény arra, hogy visszasegítsük őket a realitások talajára?

Szeminárium:

A Földet unokáinktól (kaptuk kölcsön) lopjuk el?

Réffy Júlia és Darányi Szabó Eszter

Beszélgetés teremtésvédelemről intergenerációs szemszögből, mindennapi cselekvési ötletekkel

"Mit jelent a „Ne ölj!" parancsa, amikor „a világ népességének húsz százaléka oly mértékben fogyasztja az erôforrásokat, hogy elrabolják a szegény nemzetektôl és a jövô nemzedékektôl azt, amire szükségük van az életben maradáshoz?"

(Ferenc Pápa, Laudato Si' enciklika, 95.)

Várhatunk-e a jövő nemzedékekre azzal, hogy megoldják a teremtett világ pusztulásának következményeit?

Hogyan értékeljük a fiatalok környezetvédő mozgalmait katolikus szempontból? Hogyan találjunk közös erkölcsi és gazdasági nevezőt a generációk között a valamennyiünket érintő globális problémák megoldása során?

Hogyan neveljünk teremtéstudatos fiatalokat, változtassuk közösségeinket teremtéstudatossá?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, és mellette számtalan mindennapi cselekvési lehetőségre adunk ötletet, tippet, motivációt, melyek a mi családunkban, a mi közösségünkben már beváltak. Minden generációnak van dolga, mégpedig sürgős! A szavak ideje lejárt, cselekedni kell.

Darányiné Szabó Eszter vagyok, 3 gyerekes édesanya vagyok, ügyvéd. Bár egész életemben mélyen tiszteltem a természetet, a teremett világ pusztulásának mértéke, valamint az, hogy mindehhez én magam hogyan járulok hozzá, csak 5-6 évvel ezelőtt lett világos számomra. Ekkor családunk életét nagymértékben átalakítottuk, egyszerűsítettük, így radikálisan lecsökkentettük a fogyasztásunkat, minimalizáltuk a hulladéktermelésünket és a motorizált közlekedésünket, szezonkövetően kezdtünk étkezni. Meglepetésünkre ez az életmód nem lemondást jelentett, hanem kifejezetten több szabadidőhöz, pénzhez, örömhöz, kapcsolódási lehetőséghez és mélyebb lelkiélethez juttatott minket. Saját tapasztalatomat átadva biztatok és motiválok másokat is, hogy erre az útra lépjenek.

Réffy Júlia vagyok, 4 gyermekes édesanya, egyetemi oktató. Ökológiai megtérésemet a férjem segítette, inspirálta. Pár éve rájöttem, nem elég otthon a négy fal között védeni a teremtett világot. Fontos felnyitni mindenki szemét arra, hogy életvitele minden pillanatban sokkal nagyobb hatással van a világra, mint valaha gondoltuk volna. Azóta járom a várost, és keresem, hol és milyen módon lehetne megkönnyíteni a szükséges életmódváltást. Mostantól a ti rendelkezésetekre is állok ennek a tényleges változásnak a segítésében.

Szeminárium:

...IGEN-t mondanék...

...Most is. Ez nem is kérdés.

...Most is. Mindennek ellenére, mégis.

...Én is. Már mióta…! Ha lenne kinek. Ha végre megkérne. Vagy legalább csak rám nézne. Ha

őt is vezetné Isten, nem csak engem. Vagy ha engem vezetne végre valakihez!

...Kösz, de én nem. Jó így, és ezt nem adnám fel. Vagy nem jó, de még mindig jobb, mint amit

a szüleimnél, a barátaim közt, a gyülekezetben, mindenhol látok.

...Már nem. És jobb lett volna, ha soha nem is teszem.

…a helyükben. Nem lehet, hogy nincs kinek! Itt van ez a sok jóravaló fiú és csinos lány, hát

nem igaz, hogy nem találnak egymásra! Ez nem lehet Isten akarata!

Mit tanítunk, mit képviselünk, és mit élünk meg a gyakorlatban az egyedülállóság

kérdésében – a gyülekezeteinkben és azon túl? A házasság evangéliumát hirdetjük? Netán

az egyedülállóságot éltetjük?

A körülmények áldozatai vagyunk, ha (még) nem találtunk társat? Vagy a házasság

ígéretének és áldásának várományosai? Esetleg személyre szóló elhívásunk van, hogy

egyedül maradjunk, valamely magasztos cél érdekében – akár akaratunk ellenére is? Isten

vezet, vagy minden rajtunk áll? Mihez kezdjünk az alapvetően családokra berendezkedett

keresztény közösségekben?

Mit tehet – és mit ne tegyen? – az, aki házas, családos, de tudja, hogy körülötte sokan nem

azok, és nem szeretné elveszíteni a kapcsolatot barátokkal, lelki testvérekkel – és a

realitással?

Kortól, nemtől, családi állapottól függetlenül mindenkinek szól a szeminárium, akit

foglalkoztat: mit kezdhetünk az egyedülállósággal a házasságközpontú

kereszténységben. A közös kérdéseinkre együtt fogjuk keresni a választ - ezúttal személyesen és (a résztvevők igényei szerint) interaktívan.

Wächter-Szili Orsolya

Angol nyelvtanár, fordító és tolmács vagyok. Lassan két évtizede mekdsz-es, 6 éve feleség,

két kisfiú anyukája. Szeretek emberekkel lenni, jókat beszélgetni, játszani a szavakkal, örülni

az életnek.

Péntek este : Teológiai sörkóstolás

„Ha valaki sört iszik, hamar elaluszik, aki alszik, az nem vétkezik, aki pedig nem vétkezik, az bejut a mennyországba! Tehát: igyunk sört!” Luther Márton

Egy teológia sörkóstolóra invitállak Titeket. Nem a sörben van a teológia, hanem a sör körül is kialakul teológia légkör. Aki velünk tart az megismerheti a sörtörténelem fordulópontjait és Szent Flóriántól Szent Columbanuson keresztül eljuthatunk Lutherig, sőt még tovább is. Megtudhatjátok milyen sört vertek csapra Wittenbergben és mi köze Kálvinnak a sörforradalomhoz. Elindulunk a sumér kultúrától és megérkezünk a LutherFeszthez. Nem csak beszélünk a sörről, hanem meg is kóstoljuk, de mindezt mértékkel és tartózkodással. A folyékony kenyér mellé lesz néhány idézet az Asztali beszélgetésekből, de ezt úgy fogjuk tenni, hogy nem feledkezünk meg az Élet Kenyeréről sem.
„Jobb, ha a sörházban gondolunk a templomra, mint ha a templomban a sörházra.” mondta egykoron Luther Márton.

Kovács Áron vagyok, apuka, férj, evangélikus lelkész, mentor, sörkedvelő, sörösüveggyűjtő, az utóbbi már egyre kevésbé… A többit elmesélem október végén.

Helyszín:

Mater Salvatoris Konferencia Központ és Lelkigyakorlatos Ház

 Gödőllő, Kapucinusok tere 3.

Megközelítés:

Autóval:
Parkolás a helyszínen belül a a parkolóban, illetve telítettség esetén a helyszíntől 100 méteren belül. 
A TELEMEKDSZ táblázat, a MEKDSZ telekocsi rendszerei is használható a közösségi utazás megtervezéséhez. 

Vonattal:
Budapest - Keleti pályaudavarról indulnak vonatok, a megállóhely neve Máriabesnyő.
Az állomástól 10 perc sétával elérhető a helszín.

Busszal:
Stadion autóbuszpályaudvarról indulnak a buszok. "Gödöllő, Máriabesnyő vasúti megállóhely bejárati út" megállóhelynél kell leszállni. A megállótól 5 perc sétával elérhető a helyszín.